2012. június 27.

A kolostor kincsei V/2.


Kéziratos könyvek


Összesen 284 XV-XX. századi pergamen- és papírkéziratot őrzünk a Csíki Székely Múzeumban. A könyvtár legrégebbi kéziratos könyve a Tractatus virtutum c. mű. Skolasztikus értekezéseket tartalmaz a Szentlélek hét ajándékáról, 1467-ben másolták valamelyik moldvai katolikus kolostorban. A terjedelmes latin nyelvű papírkódexet a XV. században Ferenc moldvabányai vikárius használta, majd a kiliai ferences kolostorban is olvasták. A XVI. századból öt kéziratunk van. Az egyik egy ferences antifonálét tartalmazó pergamenkódex, melyet szép, kézzel festett monochrom és polichrom kezdőbetűk díszítenek. A kódex Marcus Bandinus moldvai apostoli adminisztrátor könyvtárához tartozott, ugyanis a csíksomlyói könyvkötő műhelyben készült vaknyomásos díszítésű, XVII. századi fatáblás bőrkötésén az érsek címere látható. Ez egyben a legrégebbi eddig ismert Csíksomlyón készült és díszített könyvtábla. Ide sorolható még az a négy középkori pergamen- és papírkódex, amely a rendházban található – Graduale, Psalterium, Nocturnale és Cantionale – a XV-XVI. századi erdélyi ferences kódexfestő és könyvkötő művészet míves darabjai.
 Ugyancsak a XVI. századból kutatható több székelyföldi vonatkozású oklevél és orvosi recept egybekötött másolata. Múzeumi kézirattárunk tartalmazza Kájoni János (1629/1630k.-1687) ferences tudós atya nemzetközileg is ismert zenei műveit (Sacri Concentus, Organo-Missale, Kájoni Kódex), imádságos könyvét (Hortulus Devotionis), kalendáriumát és orgona feliratát. A rendházban őrzik Kájoni latin-magyar versgyűjteményét, a Hymnariumot, történeti munkáját, a Fekete Könyvet (az erdélyi ferences kusztódia története) és füveskönyvét, a Herbáriumot.
A XVIII-XIX. századi kéziratok számos jelentős hely-, művészet- és művelődéstörténeti adalékokat is tartalmaznak a kutatás számára. Ide sorolhatók a XVIII. századi ferences kolostor összeírásai, a híres könyvtár legrégebbről fennmaradt leltárai (1727, 1734), a Nagyboldogasszony-szobor és a Szent Antal-kápolna albumai. Az 1676-ban alapított csíksomlyói nyomda és könyvkötő műhely XVIII-XIX. századi bevételi-kiadási naplói értékes könyv-, nyomda- és kötéstörténeti adatokat tartogatnak, amelyek által részben rekonstruálhatjuk a műhely belső tevékenységét. A Liber Typographiae-kba a csíksomlyói ferencesek bejegyezték, - gyakran cím szerint is -, az eladott vagy bekötött könyvek, és a nyomtatáshoz, a könyvkötéshez vásárolt papír és bőr árát, valamint az utóbbiak beszerzési helyét és idejét. Nem felejtkezhetünk meg Losteiner Leonárd történeti munkáiról, Simon Jukundián zenei gyűjteményéről és az iskoladrámákról. A ferencesek a legrégebbi fentmaradt két dómus históriába az 1767-1913 közötti évek eseményeit jegyezték fel.