2011. október 26.

Pünkösdi napimádás a Kissomlyó hegyen

Pünkösdi napimádás a Kissomlyó hegyen http://www.csiksomlyo.ro/punkosdi-napimadas-kissomlyo-hegyen

1 megjegyzés:

  1. A csíksomlyói Szálvátor-hegyén már a 14. században megépült a(Natalitia Sanctissimi Salvatoris)Szálvátor kápolna. Szerzetes remeték laktak ott egészen 1782. március 26-ig. Akkor II. József rendelete alapján felszámolták. Javait lefoglalták, a remetéket elűzték. A kápolnát a Somlyói Szent Péter és Pál plébánia gondozására bízták. Ez a kápolna nem tartozott sem a ferences kolostorhoz, sem a plébániához. Viszont a somlyói búcsú a Szálvátor-kápolnához fűződik írja Benkő József (Transilvani specialis) 1776-ban. ezt Orbán Balázs is megerősíti. Leírásukban az van, hogy a nép pünkösdszombatján du. két óráara labarum alatt felmegy a hegyi kápolnához, estig ott tartózkodnak, másnap azaz vasárnap reggel korán ismét felmennek részt vesznek a szentmisén és indulnak haza.
    A kápolna búcsús kiváltsággal rendelkezett e két napon. ezt a búcsút, pünkösdszobat és vasárnapra VIII. Ince pápa 1484-ben a pálos rendnek adta. A pálos kegyhelyeken szokás az oltárt, ahol a kegykép vagy szobor van, háromszor térden csúszva megkerülni. Így teszik csíksomlyón és Czenstochowában is.
    Hogy pünkösdvasárnap miért várják a napfelkeltét? Miért néznek a napba? - A válasz egyszerű: a hívek a teljes búcsút vasárnap is el akarták nyerni. A napfelkelte, a nap megjelenése jelezte, hogy itt az új nap és most a lelki szolgálatokat is meg lehet kezdeni.
    A napbanézés pogány magyarázata pedig új keletű, mert megszünt a pálosremeték jelenléte, a célok és tartalmak fakultak. A búcsújárásra ősmagyarkodó, sumérkodó nézetek ráragadtak, sőt egy-egy ferences atya úgy tálalta, mint egy új fajta kinyilatkoztatást. Ezt elutasítom. Merjük kimondani az igazságot, hogy Csíksomlyón előbb a pálos szerzetesek voltak a mai kolostor elődjében és a Szálvátor-hegyi remeteségben (ezt a régészetio kutatások is igazolták). A Székelyföldet 1421-ben, 1432-ben tatár és török támadás érte, a pusztítást nem vészelték át a pálosok sem Háromszéken, sem Csíkban. A pálos remeteség csodálatos módon megmaradt és azt ápolták is. Hunyadi János vajda és Újlaki Dénes pápai követ 1442-ben átadták a romos állapotban levő pálos monostort és templomot az obszerváns ferenceseknek. IV. Jenő pápa pedig 1444. januárban búcsú-engedélyt adott Sarlós Boldogasszony napjára (júl. 2.) Abban újra építésének kezdetéről ír vagyis "de novo construi coepta" és nem "a fundamento construi coepta" - az a teljesen új alapítás, alapjaitól építik!!! És Somlyón csak újraépítésről van szó. A ferencesek megtelepedése óta töretlen a szerzetesek jelenléte Csíksomlyón. A nép továbbra is naponta eljárt a templomba, és 1567. május 17-én a pünkösdi búcsúra összgyűlt zarándokok hitük védelmére megütköztek a Telegdi királybiró vezette sereggel a Hargitán. E győzelem sikere, fogadalma, lassan a pálos búcsút patinájával beborította.
    Végül is nap-imádat nem volt, csak a mai táltoskodó, újdonság kereső, netán amatőr hagyományápolók belemagyarázásáról van szó.
    Tisztelettel, Darvas-Kozma József

    VálaszTörlés